Uni-Ball - japán tollak

Bíró Lajos találmánya napjainkig hatalmas utat tett meg. Mindenhol megtalálható, mindenki használja. Teljesen beleivódott a világ mindennapjaiba. Most ajánlani fogok egy olyan minőségi japán márkát, amit több mint tíz éve használok. Ez nem más, mint az UNI-BALL.

Saját készletem.

Az 1887-es kezdés után a cég hatalmas változásokon ment keresztül. Az alapító, Niroku Masaki az elején még csak 10 alkalmazottal működött, mára pedig világméretűvé nőtte ki magát a - most már - Mitsubishi Pencil. A cég profilja természetesen már túlmutat az egyszerű tollakon és ceruzákon, de én szeretnék most csak azokra koncentrálni.

István,a király (2015) - Újabb modern feldolgozás

2015. augusztus 19-én közvetítették élőben az újabb István király verziót. Véleményem szerint hagy maga után kívánnivalót. Több szempontból is. Hozzáteszem, ez még mindig sokkal megnyerőbbre sikerült, mint az Alföldi Róbert-féle törjünk kalapáccsal agyon egy porcelán lovat, hadd folyjék belőle művér, amit fűszerezzünk meg Stohl Andrással - féle produkció.

Modern stílus és szemlélet itt is megfigyelhető volt. Nem azt mondom, hogy ragadjunk meg a középkor mocsarában, de ha ilyen a jövőnk, inkább lőjenek agyon. 

Az István a királyt személy szerint azért szeretem, mert van mondanivalója, amit ha jó rendező visz színre, akkor érthető a közönség számára. Nagy szerepe van a színészek reakciójának, játékának és a dalok jelentésének. Itt valószínű, vagy legalább is remélem, nem a színészi alakításra szerettek volna nagyobb hangsúlyt fektetni, mert ha igen, az nagyon szomorú. Mivel nem derült ki számomra, hogy Réka és István szerették egymást. Gizella mit érzett, amikor férjét látta az érzéseivel küzdeni, vagy épp, hogy a jelentősebb jeleneteknél egymásra sem néztek a színészek. Érintés hiánya nélkül ez a darab is sótlan volt, mint a leves. Inkább állványokon mászkáltak le és fel, mint valami akrobaták.

Szereposztásról jót vagy semmit elvem következik, mivel nem szeretnék csúnya írásokat a rajongóktól.

A legnagyobb pozitív csalódásom az Keresztes Ildikó, aki az új szőke, rövid hajával – ami pazarul állt neki -, egyszerűen fantasztikusan játszotta el Sarolt szerepét, István édesanyját. A ruhája és az éneklés stílusa is elhitette velem a bölcs anya és erős özvegy szerepét. Mondjuk az nem fér a fejembe, hogy miért pont Varga Miklós játszotta a fiát, aki pár évvel idősebb Ildinél. A darab közben zavaró tényezőnek véltem felfedezni. Főként Koppány és István ellentétében, mivel Feke Pál sem sorolható az idősebb kategóriába. Jó, de ezt tegyük is félre, mivel Varga Miklós örök és sérthetetlen, mint István király.

Feke Pali Koppány szerepe sokkal jobban állt, mint annak idején 2007-ben A társulat álltal előadott Istvánja. Valahogy már akkor úgy éreztem, hogy neki a negatív oldala jelentősen megmutatkozik.

A díszlet és a ruhák sem férnek valahogy össze ezzel a rockoperával. Számomra legalábbis nem. De mindenkinek más az ízlésvilága.

Szó mi szó, senki kedvét nem akarom elvenni. Mostanában jelentős városban fogjuk látni még a hírességeinket e darabot játszani.

Egy biztos. Bródy Jánosnak és Szörényi Leventének már van egy jelképes helye a magyar ereklyék tárházában.

Leiner Laura - Késtél (De miért?)

Budai Rebeka, aki tizenhat évesen egy gimnáziumi együttesben játszott, egy átlagos napon zenés videót posztolt az egyik közösségi oldalra. A dal pillanatok alatt hihetetlenül népszerű lett, és Rebekát felkarolta Körte, a tetoválóművészből lett zenei menedzser. Azóta az egész ország Bexiként ismeri a tinisztárt. 
Bexit most egy zenei tehetségkutató műsor elődöntőjébe hívják, hogy duettet énekeljen Nagy Márkkal, az egyik versenyzővel. Menedzsere tanácsára a lány eleget tesz a felkérésnek, mert kell a reklám a hamarosan megjelenő második lemezének. És ezzel kezdetét veszi egy nagyon zűrös hét. 

Laura regénye most merőbben más volt a többihez képest. Szó mi szó, nem rejtette véka alá a reality showkról alkotott véleményét. A megítélése az egész folyamatról, ahogy felfedezik a tehetségeket, azon át, ahogy bejutnak a versenyekre és csillagokká protezsálnak át nagyon szuper leírást ad. A végén persze ott van a csúf csalódás, hogy igenis, te csak egy 5 hetes sztárocska vagy, akinek ketyeg a népszerűségi indexe. Szóval, a nézők nem kíváncsiak rád, ha nem produkálsz valami bulvárnak való szaftos sztorit. Ez elég szomorú a mai világban.

Az író nő történetbeli felépítése tehát megnyerő. Ugyanakkor ott van az a tény is, hogy sokszor túlcifráz minden apró kis momentumot. De sokan ezt szeretik benne. Mindig tud váratlan meglepetéseket csempészni az alkotásaiba.

Kedvenc szereplőm Körte, aki a sajátságos stílusával egyszerűen arat. Ha énekes lennék - ami persze lehetetlen -, akkor egészen biztos őt kérném fel menedzseremnek. A többi szereplőről véleményem objektív. 
Elolvastam, felfogtam, beleéltem magam a celebek világába. Ennyi. Valószínű maga a szál nem érdekel annyira, hogy most oda és vissza legyek tőle. Rengeteg olyan énekes van, aki youtube alapján lett közismert. Ők az ilyen több évig futó hírességek, akik egy idő után unalmassá válnak a közönség számára. Ha csak nem dobnak be valami feltűnő változást, mert akkor még 1 további évig betölthetik az újságok rovatainak egy részét.

Laura hősnője Budai Rebeka (Bexi) a sajátságos módján a barna festetlen hajával és a gitárjával hódította meg a nagyérdeműt egy olyan dallal, amit a volt barátjához intézett Késtél címmel. Ez akár hétköznapi dolognak is számít. Hány olyan hírességet ismerünk, akik egy slágeres előadóként járják az országot?

Na, de mindezek ellenére remélhetőleg kezembe kerül a második rész is. Nagy Márk szenvedéseire kíváncsi vagyok.